Tanulmányomban a kárpátaljai magyar nyelvhasználathoz kapcsolódó attitűdöket vizsgáltam ügynökmódszerrel. A felmérés során Kárpátalján és Magyarországon felsőoktatásban tanuló kárpátaljai magyar hallgatók nyelvi attitűdjeit hasonlítottam össze. Vizsgálatomban az adatközlőknek két hangfelvételt kellett meghallgatniuk. A két felvételen ugyanaz a beszélő (ügynök) szólalt meg két különböző nyelvváltozatban. Az egyik hanganyag szövege kárpátaljai magyar nyelvhasználatra jellemző orosz és ukrán kölcsönszókat tartalmazott, a másik szövegben pedig a kölcsönszók a magyarországi megfelelőikkel voltak helyettesítve. A kutatást arra a feltételezésre alapoztam, hogy a hallgatók a magyarországi változatban megszólaló ügynököt fogják pozitívabban megítélni a kárpátaljai változatban beszélővel szemben. Továbbá feltételeztem, hogy a Kárpátalján tanuló főiskolai hallgatók kedvezőbben értékelik majd a kárpátaljai változatban megszólaló ügynököt, mint a Magyarországon tanuló kárpátaljai magyar egyetemisták. Az eredmények azt mutatták, hogy mindkét csoportban a résztvevők a magyarországi változatban beszélő ügynököt ítélték meg pozitívabban.

Eredeti fellelhetőség: real.mtak.hu