A kétrészes tanulmány a Magyar Királyság és utódállamai területi egyenlőtlenségeinek hosszú távú, történeti (1330–2010), finom felbontású (településszintű) összehasonlító vizsgálatára tesz kísérletet. Az 5 időmetszetre (1330, 1720, 1786, 1910, 2010) vonatkozó adatok összegyűjtése lehetővé teszi a közel 300 ezer négyzetkilométernyi terület vizsgálatát. A hozzáférhető szakirodalom szerint hasonló nagyságú területre kiterjedő, településsoros adatokon alapuló, ekkora időtávot felölelő vizsgálatnak Európában nincsenek előzményei. A tanulmány első része értékeli a témával kapcsolatos sorba rendezett történeti forrásokat, a belőlük nyerhető (földrajzi szemszögből értelmezhető, releváns) indikátorok értelmezési problémáit és kiválasztási módszereit, valamint az egyes időmetszetek eltérő indikátorállományának adatbázisba szervezését és összevetésének korlátait. Emellett módszertani szempontból a tanulmány a fejlettségfogalom történeti elemzése mellett foglalkozik az egyes időmetszetek összehasonlításakor fellépő, eltérő változószerkezetből eredő kihívásokkal, valamint az egymásra vetítéskor a térképi megjelenítés során jelentkező, az eltérő területi entitások okozta problémák kiküszöbölésével, a felbontás optimalizálásával, rácshálós (grid) megoldást alkalmazva. Az 5 időmetszet lehetővé teszi a Williamson-hipotézis történeti időben való tesztelését és kiterjesztését.

Eredeti fellelhetőség: ksh.hu