A kétrészes tanulmány a Magyar Királyság és utódállamai területi egyenlőtlenségeinek hosszú távú, történeti (1330–2010), finom felbontású (településszintű) összehasonlító bemutatására tesz kísérletet. Az 5 időmetszetre (1330, 1720, 1786, 1910, 2010) összegyűjtött adatok lehetővé teszik a közel 300 ezer négyzetkilométernyi terület vizsgálatát. A hozzáférhető szakirodalom szerint hasonló nagyságú területre kiterjedő, településsoros adatokon alapuló, ekkora időtávot felölelő vizsgálatnak Európában nincsenek előzményei. A szerzők, korábbi eredményeik, továbbá Acemoglu és Robinson munkája alapján abból indulnak ki, hogy a jelenlegi fejlettségi különbségek részben a múltban gyökereznek, valamint a múltbeli okok és folyamatok ismerete segíthet a regionálisan testreszabott és feltételezhetően sikeresebb fejlesztési politikák kialakításában. A 1910 és 2010 viszonylatában jól értelmezhető (és eltérő politikai magyarázatok megfogalmazását lehetővé tevő) jelenség elemzésének korábbi történeti korokra (gazdasági, társadalmi és politikai rendszerekre) való kiterjesztése egyben az egyes régiók útfüggősége mértékének (az inerciának) vizsgálatát is lehetővé teszi. A tanulmány második része tehát a kiválasztott indikátorok alapján készült kompozit fejlettségi állapottérképeken mutatja be a perifériák korspecifikus elhelyezkedését az öt, gazdasági-politikai rendszert és társadalomszerkezetet is jelképező időmetszetben (1330, 1720, 1786, 1910, 2010), és összeveti az így kapott ismereteket az előzetes a történeti tudással. Majd pedig az időmetszetek különbségtérképein az egyes történeti korokra (középkor – török uralom hatása; országrekonstrukció – felvilágosult abszolutizmus; reformkor – dualizmus kori polgári társadalom; területi átrendeződés – európai integráció) jellemző területi folyamatok jellegét és mértékét mutatja be és elemzi.

Eredeti fellelhetőség: real.mtak.hu