
„Hagyományos ökológiai tudás” és lokális tájhasználati praxisok egy kárpátaljai magyar faluban
Az olyan viszonylag újkeletű kifejezések, mint például a „hagyományos ökológiai tudás”, vagy a „lokális ökológiai tudás” az elmúlt néhány évtizedben a biodiverzitás megőrzését szolgáló fejlesztéstudományok periférikus helyzetű fogalmaiból a társadalomtudományi diskurzus meghatározó, paradigmatikus értékű kategóriáivá alakultak át. Ez a státuszváltás, vagyis az említett kifejezések tudományos felértékelődése természetesen sok szempontból érthető. A világ nagy részén az emberiségnek olyan gyors, mélyreható és globális mértékű ökológiai változásokkal kellett szembenéznie (klímaváltozás, növekvő környezetszennyezés, biodiverzitás csökkenése, az ökoszisztéma-szolgáltatások leépülése, az élőhelyek beszűkülése stb.), amelyek radikálisan megváltoztatták a mindennapi életünk keretfeltételeit és a korábbiaktól eltérő megoldások, környezet- és természetvédelmi paradigmák kidolgozását tették szükségessé.
Eredeti fellelhetőség: real.mtak.hu


