A cikk azt vizsgálja, hogyan alakult át a Kárpát-medence határvidékeinek etnikai szerkezete 1944 és 1950 között, különösen a magyar, német és szláv népességek arányának változásán keresztül. Kocsis Károly bemutatja, hogy a második világháború utáni hatalomváltások, kitelepítések, deportálások és állami betelepítések következtében a korábban jelentős magyar többségű térségek etnikailag vegyesebbé váltak, miközben a környező államok tudatos homogenizációs politikát folytattak. A tanulmány végkövetkeztetése szerint a térségben megmaradt magyar kisebbségek nem konfliktusforrást, hanem a jövőbeni regionális együttműködés és multietnikus kapcsolatok lehetőségét jelenthetik.

Eredeti fellelhetőség: kisebbsegkutato.tk.elte.hu