A tanulmány a vizsgált időszakban folyamatosan működő Ungvári Kir. Görög Katolikus Líceum és Kántor-tanítóképző Intézet példáján párhuzamosan ismerteti a XX. század első felében Ungvár lakosságát érintő nemzetiségi és vallási változásokat. A népszámlálási adatok (1910, 1921, 1930, 1941) és az iskolai értesítők által nyújtott forrásanyag feldolgozásával a szerző kimutatja azokat a nyelvi, nemzetiségi és vallási változásokat, amelyek a két világháború közötti időszakban mentek végbe. Az iskolai értesítők egy része eltűnt vagy megsemmisült, ezért igen fontos a kántor-tanítóképzőben végbement – elsősorban a Trianon utáni években a hatalomváltások által előidézett – változások lokális szintű felvázolása. A forrásanyag egy része magyarul, ruszinul és szlovákul állt rendelkezésre, összefüggésben a hatalomváltásokkal, 1918-ig csak magyarul jelentek meg az iskolai értesítők. A kutatás három fő időszakra osztható fel: 1. 1914–1918: az I. világháború ideje, amikor Ungvár még az Osztrák–Magyar Monarchiához tartozott. 2. 1919–1938: Kárpátalja, azon belül Ungvár a Csehszlovák Köztársaság kötelékébe került. 3. 1938–1944: az első bécsi döntés utáni időszak, amikor Kárpátalja rövid időre ugyan, de visszakerült Magyarországhoz. Mindhárom időszak magán viselte azokat a változásokat, amelyeknek lenyomatai fellelhetők a kutatáshoz felhasznált statisztikai adatokban.

Eredeti fellelhetőség: real.mtak.hu