A 2. világháború megrázó eseményeit követően, a gyökeresen megváltozott politikai helyzetben nagy erővel látott hozzá a két szerző a magyar földrajzoktatás és a földrajz tudomány újraélesztéséhez. Ezen törekvésük keretében láttak hozzá a nemzeti önismeret teljességére törekedve az akkor még romokban heverő, trianoni Magyarország helyett a Kárpát-medence modern földrajzának megírásához. A területi revizionizmus, irredentizmus vádját elutasítva könyvük előszavában rendkívül logikus, tudományos magyarázatot adtak arra, hogy magyar viszonylatban — a nemzet- és honismeret teljessé tétele, a természeti, társadalmi, gazdasági folyamatok és ezeréves szomszédaink jobb megismerése és megértése érdekében — miért szükséges okvetlenül az állam helyett a Kárpát-medence földrajzának az oktatása. Érvelésük, kárpát-medencei szemléletük nem egy letűnt kor emléke, hanem ma is elfogadható és napjaink földrajzi oktatásában való érvényesítése egyre sürgetőbbnek tűnik.

Eredeti fellelhetőség: file.tk.hu, kisebbsegkutato.tk.elte.hu