Nyelvészeti közhelynek számít, hogy minden természetes emberi nyelv rétegzett: különböző nyelvváltozatokból, vagyis területi és társadalmi dialektusokból áll. A területi alapon elkülönülő nyelvváltozatokról, vagy közismertebb nevükön a nyelvjárásokról viszonylag sokat tudunk (MNyA., Imre 1973, Kiss szerk. 2001, Lizanec 1992, 1996,2003 stb.). Jóval kevesebb ismerettel rendelkezünk a társadalmi alapú nyelvváltozatokról, különösen a kárpátaljai magyar nyelvhasználat szociális rétegzettségéről. Ennek részben az az oka, hogy egyáltalában nem rendelkezünk sok információval a helyi magyar nyelvváltozatokról, részben pedig az, hogy általában sem sokat tudunk a magyar nyelv osztályok, társadalmi rétegek szerinti tagolódásáról. Jellemző, hogy az első olyan kötet, amely reprezentatív mintán végzett kutatás adataira alapozva írja le a rendszerváltás kori Magyarország felnőtt lakosságának nyelvi, nyelvhasználati rétegződését, csak 2003-ban jelent meg (Kontra szerk. 2003)

Eredeti fellelhetőség: real.mtak.hu