A kronológiakészítés hagyományos rendje, hogy jól megírt, szakmai körökben elfogadott munkák alapján állítják össze a szerzők az események kikristályosodott rendjét. Kárpátalja esetében ez az elv ma még betarthatatlan, mert a vonatkozó (magyar nyelvű) történeti szakirodalom vagy csak érintőlegesen foglalkozik vele, vagy – megítélésem szerint – sajátos, inkább publicisztikai módszerekkel létrehozott könyveket produkál, általában igen nagy korszakokat s minél több (szak)területet átfogva, nemegyszer immár visszakövethetetlen igazságokat vándoroltatva. Ugyanakkor nincs megírva Kárpátalja önálló gazdaságtörténete, kultúrtörténete, politikatörténete, magyarságtörténete stb., s az ezeken belüli sok-sok „kis” téma. Komolyabb teljesítményt produkáltak az utóbbi évtizedben az ukrán történészek, akik elsősorban ukrajnai és szlovákiai levéltári anyagokra támaszkodva készítettek figyelemre méltó munkákat. Ilyenformán ez a kronológia magyarságtörténeti szempontú problémakataszternek is felfogható.