A Felvidék egy részének visszatérte után a magyar kormány Kárpátalja megszerzését tűzte ki célul, elsősorban stratégiai meggondolásokból: a közös lengyel–magyar határ megteremtésével a kisantant Magyarország köré vont „gyűrűjét” kívánta ezzel megszakítani, a Varsó–Budapest–Belgrád–Róma képzeletbeli vonaltól pedig a Németországgal szembeni nagyobb mozgástér lehetőségét remélte.