A Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye az 1848–1849. évi magyar forradalom és szabadságharc idején játszott szerepe történetírásunk kevésbé kutatott témái közé tartozik. E ténnyel először doktori tanulmányaim kezdetén szembesültem. A hét vármegye és a Hajdú-kerület területét magába foglaló püspökség egyedülálló szerepet töltött be a joghatósága alá tartozó ruszin, magyar és román ajkú népesség által lakott hátország biztosításában.

Jelen kötet a Munkácsi Egyházmegye 1848–49. évi történetét kívánja feldolgozni. Egyrészt arra szeretnék választ keresni, milyen szerepet játszott a Popovics püspök által vezetett egyházmegye a magyar szabadságküzdelem idején. A magyar kormányzat milyen elvárásokat fogalmazott meg a klérus irányába, illetve a papság mennyire mutatkozott fogékonynak ezen igények teljesítésében? Ezzel összefüggésben a munkácsi püspökség és a magyar kormányzat viszonyát is górcső alá kívánom venni. Arra is választ szeretnék kapni, hogy a magyar vezetés milyen képet alakított ki a ruszin görögkatolikus klérusról. További vizsgálat tárgyát képezi, hogyan alakult a munkácsi püspökség és a magyar katolikus egyház kapcsolata. Milyen közös és eltérő célokat fogalmaztak meg Ungváron és Esztergomban? Milyen kezdeményezéseket tett az ungvári szentszék az egyházmegye érdekérvényesítése irányába. Milyen sikerek és kudarcok kísérték a munkácsi püspökség e lépéseit?

Eredeti fellelhetőség: real.mtak.hu