A ma Kárpátaljaként ismert régió az elmúlt csaknem 150 évben hét különböző államalakulathoz tartozott. Az itt alkalmazott nyelvpolitikát minden korszakban több tényező befolyásolta. Hatással voltak rá a nemzetközi politikai események, a szomszédos országok szándékai, a központi állam nyelvpolitikai törekvései, a régió sajátosságai, valamint a lokális elitek saját nyelvi és nemzetiségi mozgalmai. A Szovjetuniótól Kárpátalját megöröklő Ukrajna nemzetiségi és nyelvpolitikáját a függetlenné válás első esztendeiben az etnikai és nyelvi konfliktusok elkerülésének szándéka vezette. Lényegében azonban az ukrán nemzetiségi és nyelvpolitika a szovjet beidegződések szerves folytatásának tekinthető. Ezt a politikát a gyakorlatban nagyrészt alkalmazhatatlan meg nem valósított látszatjogok biztosítása jellemzi. Része ennek a politikának a többségi nemzet felé orientáló burkolt asszimiláció és az autonómiatörekvések féken tartása is. A kiadvány a Kárpátaljaként ismert régión 1867 és 2010 között osztozó államoknak (Osztrák–Magyar Monarchia, Csehszlovák Köztársaság, Kárpáti Ukrajna, Magyar Királyság, Kárpátontúli Ukrajna, Szovjetunió, Ukrajna) a vidéken alkalmazott nyelvpolitikai törekvéseit és ezeknek a helyi lakosság nyelvi és identitástudatára gyakorolt hatásait mutatja be. A kötetet fotók, dokumentumok, térképek, táblázatok teszik áttekinthetőbbé.

Eredeti fellelhetőség: hodinkaintezet.uz.ua