A közép-európai köztes terek, a mindenkori államhatalom szempontjából perifériák állandó tapasztalata a történelmi, politikai, kulturális előzmények lebontása és új hagyományok létrehozásának igénye. A határok nemcsak elválasztanak, hanem történelmileg közös referenciavonalakat is képeznek a területet különböző időszakokban birtokló államok számára. Az így kialakuló regionális és nemzeti konstrukciók egymáshoz való viszonyában meghatározó a nemzeti értelmezési minták és az etnikai regionalizmus egybeolvadása, békés egymás mellett élése vagy ütközése...