A gyűjteménybe rekonstruált tanulmányok 1958–1990 között íródtak, többségük valamilyen kiadványban (főleg a Kárpáti Igaz Szóban) napvilágot is látott, ettől eltekintve a legtöbbjük új/ismeretlen az egyszerű olvasó számára (valljuk be, nekem is). A szövegekből gyakorlatilag hiányzik a korabeli történészi munkákra jellemző korszellem (nem lóg ki a „kommunista lóláb”), csak néha köszönnek vissza az osztályharcos gondolatok (ezeket a helyükön hagytuk). A kötet tartalmát tekintve egy időutazás Kárpátalja XVIII–XX. századi történelmébe, felvillantva azokat a különlegességeket, amelyekre mi olyan büszkék vagyunk. Itt ugyan nem tapasztalható a több évszázados transzilvanizmus, mint a szomszédban, azonban Északkelet-Magyarország ezen periférikus szeglete is a maga módján alakította az itt élő embereket.