A korabeli levéltári dokumentumokat olvasva, a túlélők szavait hallgatva lelki szemeim előtt látom 1944 őszét, amikor falvainkban, városainkban riadalmat keltő plakátok jelentek meg, megperdültek a dobok, és … fejünkre olvasták származásunkat, mondván: bűnös nemzet fiai-lányai vagyunk. És jött Szolyva – az újkori Golgota. Aztán a Kárpátok hágóin át végeláthatatlan sorok kígyóztak térdig érő hóban, majd marhavagonokba préselve vitt az ítélet nélkül, ártatlanul elhurcolt tízezrek útja Szolyváról Sztarij Szamborba, Novij Szamborba, Lembergbe, Kijeven át Donbászra, Luhanszkba, Boriszovba, Orsára, Vityebszkbe, Krasznouralszkba, Tobolszkba, Kazanyba, Kolimára… Bűnük az volt, hogy magyarnak, németnek születtek.

Eredeti fellelhetőség: kmmi.org.ua