Az államközi kapcsolatok hagyományos területeit a bilaterális szerződések szabályozzák. Kialakulásuk, tartalmuk és alkalmazásuk elemzése elősegíti az egyszerűnek ritkán mondható viszonyok jobb megértését. Esetünkben történelem és jog határmezsgyéjén járjuk körbe, hogy miként minősülnek a magyar–ukrán alapszerződés kisebbségi vonatkozásai jogforrásnak és kötelezettségnek, s ezzel mit tudott kezdeni a betartásuk ellenőrzésére hivatott kormányközi kisebbségi vegyes bizottság