
Schengen. A magyar-magyar kapcsolatok az uniós vízumrendszer árnyékában
Az Alkotmány 1989-es átfogó módosítása óta a politika, a közélet és a jog részévé vált a határon túli magyarokkal kapcsolatos felelősség elve, majd fokozatosan annak intézményesítése. Ezzel párhuzamosan fogalmazta meg a kormányprogram a külpolitika hármas prioritását: a szomszédsági kapcsolatok fejlesztését, a Kárpát-medencében élő magyarokkal való együttműködést, valamint az európai integráció elősegítését, felgyorsítását. Bízunk abban, hogy az európai integrációba bekapcsolódás nem célja, hanem eszköze a magyarok boldogulásának. E három, látszólag egyenrangú, valójában azonban egymással versengő célkitűzés érték- és sorrendválasztás elé állítja a kormányzatot, valamint a magyar politikai közösségeket, mert a nemzet helyett csak országok válnak az integráció részesévé, ám a nemzet egészére nem terjed ki a gazdasági, politikai és társadalmilag integráció...
Eredeti fellelhetőség: file.tk.hu, kisebbsegkutato.tk.elte.hu


