Nostra Tempora, 15.

"A két világháború közötti időszakban még szinte teljesen magyar, ma inkább már vegyes (magyar—szlovák) lakosságú Dél-Szlovákia térsége évtizedeken keresztül mostohagyereke volt mind a (cseh)szlovák, mind a magyar nemzeti historiográfiának. Ennek és a szlovákiai magyar történetírás objektív okokra visszavezethető súlytalanságának is köszönhető, hogy a régió történetének szisztematikus feltárása csupán napjainkban indult meg...

A Kassa és Beregszász közötti stratégiai szempontból is kiemelkedő jelentőségű vasútvonal mellett több legionáriustelepet is létrehoztak: A Csap melletti vasúti csomópont biztosításának a feladatát látta el a Tiszasalamonnál, valamint a Battyán és Bély mellett létrehozott legionáriustelepek rendszere. A Kárpátalja területén Bátyu mellett létrehozott Svoboda elnevezésű kolónia viszont a beregszászi és munkácsi vasutak találkozásánál lévő csomópontot biztosította..." (A szerző)