"Sztojka Sándor görögkatolikus püspök örömmel, reményekkel telve fogadta egyházmegyéjének Magyarországhoz csatolását és a Kárpáti Ukrajnában „maradt” görögkatolikus hívők „csatlakozási mozgalmát”. 1939. március 20-án táviratban fejezte ki háláját saját és a ruszin hívei nevében Teleki Pál miniszterelnöknek és a magyar kormánynak Kárpátalja Magyarországhoz csatolásáért. Híveihez felhívást is intézett, amelyben kérte őket, hogy fogadják „bizalommal és szeretettel a bevonuló honvédeket.” A magyar kormány is bizalommal tekintett a közös jövő elé, Teleki pedig támogatta Sztojka személyét a püspöki székben.

A visszacsatolást kísérő öröm érzése azonban nem sokáig tartott, mivel a mindennapok gyakorlati kérdéseinek megoldása során konfliktusok sora merült fel a püspök és a magyar politikai elit között. Kapcsolatukat egyre inkább az elképzelt koncepcióik között kialakult ellentmondások határozták meg. Ezeknek az okai között éppúgy ott szerepelt – csakhogy néhányat említsünk – az egyházmegye rossz anyagi helyzete, az állami támogatás megoldatlansága, az állam erélyes fellépése a görögkatolikus ukrán érzelmű papokkal szemben, illetve a pravoszláv egyház magyar állami támogatása.

A tanulmányban az utóbbit, a görögkatolikus püspök és a pravoszlávia kapcsolatának alakulását tekintem át 1938–1943 között..." (A szerző)

Eredeti fellelhetőség: clioinstitute.hu